Fülsiketítő felfordulás szakította félbe a Vének tanácsának konferenciáját. "A boszorkányok! A boszorkányok!" kiabálta egy fiatal hang, és ököllel verte a gyűlés termének ajtaját, ahol a káoszmágusok elődei találkoztak. Végül kinyílt az ajtó, és a fiatal mágusnő berohant a terembe. "Láttam őket!" kiabálta, miközben levegő után kapkodott. A vének komoly pillantására szünetet tartott. "Hogy merted félbeszakítani a tanácskozásunkat?" utasította élesen rendre a tiszteletre méltó szónoknő a rendzavarót. "ÉS ha ez valóban ennyire fontos, akkor beszélj érthetően. Mit láttál?" Shara Nindée, a fiatal káoszmágus mély lélegzetet vett, és elmondott mindent amit látott. "Délen voltam, az erdő szélén. Boszorkányok voltak mindenütt. Átkozott seprűiken lovagolva húztak el a fejünk felett, és leszálltak a déli erdőben. És a számuk csak egyre nő! Azért jöttek, hogy itt telepedjenek le!" Ez csakugyan kellemetlen hír volt. A Vének Tanácsa éppen úgy határozott, hogy ledönti a déli erdőt, láva vihart zúdítva rá, és az erdős területet fátlan pusztasággá változtatja - pont olyanra, amit szeretnek. A feladatot végrehajtó csapat már megalakult. És most úgy tűnik, hogy a boszorkányok elejét vették ennek. A boszorkányok erdőlakó nép, és így számos erdőt elözönlöttek. Még rosszabb, hogy - még fákat is ültetnek oda, ahol semmi nem volt egy erdő kialakításához. Micsoda lidércnyomás ez a káoszmágusoknak, akik keményen próbálnak mindent pusztasággá alakítani. Ezután Malkuzar, egy öreg és bölcs káoszmágus szólalt fel. Az ok, amiért bölcsességét kérték, hogy öt vagy több önálló kísérletet is túlélt már. "Semmit sem tehetünk. Nem feltétlenül rossz nekünk, hogy vannak szomszédjaink, jók a kereskedés miatt. Amikor felépítik saját településüket, sok aranyat gyűjthetünk a kereskedelemből. Néhányan a vének közül bólogattak, többen kételkedve néztek. "De az embereink már elmentek, hogy elkezdjék a földmunkákat," érvelt a szóvivőnő. "Adjuk fel? Több pusztaságra van szükségünk!" "Küldjük Shara-t nyugatra a hegyekbe," javasolta Malkuzar. "Általában van néhány földalatti lávafolyam a hegységekben, melyeket felnyithatunk. Különben is a hegyeket könnyebb pusztasággá változtatni, mint az erdőket. Ez az ahogy megfoghatjuk a boszorkányokat!" A döntés megszületett. "Ahogy te, Shara..." A fiatal mágus nyelt egyet ,amikor tekintete találkozott az öreg Malkuzar komoly tekintetével. "Mivel te ilyen buzgó vagy, van egy küldetésünk a számodra. Azonnal utazz nyugatra, a hegyekbe. Ellenőrizd, hogy még mindig meleg-e a helyzet. A törpék mindig a hegyek között kószálnak. Ez az amire nekünk szükségünk van."
