A kanban egy olyan ütemező rendszernek a neve, mely lehetővé teszi a szerelősorok hatékony működtetését, a folyamatos termelést és a zökkenőmentes munkamenetet.

1755 november 1-én, Mindenszentek napján Lisszabont 8,5-9-es erősségű földrengés rázta meg, majd szökőár és három napos tűzvész követte. A város majdnem teljesen megsemmisült.

Az 1970-es évek elején a világ kormánya, eddig még példa nélkül álló módon, számba vette az energiaigényt és a szennyező erőműveket, melyek az igények kielégítése miatt mindenfelé épültek. Évek teltek el és a szennyező anyagok kibocsátása csak nőtt, és senki nem tett semmit, hogy ezt megfékezze. Most a szennyezés hatása egyre jelentősebbé válik, és az emberiség kezdi felismerni, hogy energia igényét tiszta erőforrásokból kell fedeznie. A tiszta, fenntartható energiaforrásokat ismerő vállalatok véleményét kérik ki a terveket illetően, hogy miként lehet szennyezés nélkül teljesíteni az igényeket. A helyi kormányok lelkesen támogatják ezeket a terveket, és hozzájárulnak a megvalósításukhoz.

A Kanban (szó szerinti jelentése japánul: utasítás tábla) a "Just in Time" vezetéselméleti gyártási rendszerben használatos japán fogalom, mely az alacsony készletek mellett is a maximális rendelkezésre állásra törekszik.

A kiegészítő tartalma:

‍

A kiegészítő tartalma:

A kiegészítő tartalma:

A kiegészítő tartalma:

A kiegészítő tartalma:

A kiegészítő tartalma:

A Kanban (szó szerinti jelentése japánul: utasítás tábla) a "Just in Time" vezetéselméleti gyártási rendszerben használatos japán fogalom, mely az alacsony készletek mellett is a maximális rendelkezésre állásra törekszik.

‍

A művészet és kapitalizmus ezen kora egy új foglalkozást hozott létre, a kiállítót, akinek egyszerre kell jeleskednie a műkereskedő, a múzeumi kurátor és a művészek vezetője szerepében.