Nem egyszerű római latrinatulajdonosnak lenni! A vendégeid gyakran hangosabbak, mint azt te szeretnéd. A szenátorok több pénzt adnak neked, de soha nem hajlandóak a rabszolgáik mellé ülni. A római nők együtt szeretnének mosdóba menni, míg egy átlagos római tovább szeretné húzni a nagy dolgát a kívánatosnál. Bárki is legyen a legügyesebb a várakozás kezelésében és a kéretlen vendégek ellenfelekhez küldésében, annak nagy esélye van megnyerni a játékot és a leggazdagabb rómaivá válnia.


Ez a Pecunia non olet második kiadása, ami öt olyan kiegészítő modult tartalmaz, ami az alapjátékkal is lehet kombinálni.  A VIR (very important Romans, azaz legfontosabb rómaiak) kártyák olyan új karakterek, akik különböző dolgokat végeznek el, amikor belépnek vagy elhagyják a latrinát. A latrina kiegészítőkkel a tulajdonosaik még kedvezőbb ajánlatokat tudnak adni, és a munkahelyi ranglétrán sem kérnek a játékosoktól pénzt, mert csak az számít, hogy becsületes működtető legyél!



Ez nagy rakás szórakozást jelent az egész család számára!



A fordítás RaveAir munkája

A kikötőben lévő nyersanyagokból tovább kell építeni Saba királynőjének palotáját. A játékosok elvégzett munkájuk jeléül saját figurájukat felállítják a palota tetejére. Aki a palotát tovább építi, más játékfiguráját sajátjára cserélhet. Az a játékos nyeri meg a játékot, akinek a legtöbb bábuja áll játék végén a palota tetején.

A római császárok és az adóhivatal tisztviselői mindig is kreatívak voltak - különösen, ha a krónikusan üres kincstár feltöltése volt a cél. Vespasianus császár még a nyilvános illemhelyeket is megadóztatta, és mikor ezt a, Drusus a szemére vetette, azt válaszolta, hogy

?pecunia non olet?- a pénznek nincs szaga.

A játékosok az ókori Rómában nyilvános illemhelyeket üzemeltetnek, természetesen a minél nagyobb bevétel reményében. Az a fontos, hogy a tehetős ?vendégek? az mi műintézményüket látogassák, míg a szegényebbje a konkurenciát. De nem csak arra kell figyelniük, hogy a kuncsaftok mennyit fizetnek, hanem arra is, hogy mennyi ideig foglalják el a deszkákba vágott lyukakat mások elől...



A fordítás Thaur munkája

Atlantica, a legendás szigetvilág, amely évszázadokkal ezelőtt a tengerbe süllyedt. A legendáinak száma közel olyan nagy, mint a kutatók száma, akik újra és újra az eltűnt szigetvilág után kutatnak.

De a titokra fény derült - Atlantica elsüllyedt szigetvilágát felfedezték.

A játékosok egy - egy kutatócsoport vezetőjének a szerepébe bújnak, és a tenger mélyén rejlő elfeledett kincsek után kutatnak. Búvárokat toboroznak, teherhajókat bérelnek azért, hogy megtalálják a felbecsülhetetlen értékű leleteket, és elszállítsák azokat a világ múzeumaiba. Egyre több tudós érkezik a központi kutatóállomásra, és egyre több ismeretanyag gyűlik, amelyek segítenek nekik. De sietniük kell - egy közeledő hurrikán azzal fenyeget, hogy a kutatómunkát idő előtt abba kell hagyni.

Kinek sikerül a legértékesebb kincseket megszerezni, a hajókra rakodni és a legtöbb tudást megszerezni?